Tétlen órában élő paraziták

tétlen órában élő paraziták

Eszmélet Zsebkönyvtár. Budapest: Eszmélet Alapítvány, Elnyomorodik-e a munkásosztály c. Az írás korábban megjelent az aszem. A hálátlan — vagy inkább a tőke horizontjánál tovább nem látó — utódok eljárása itt is a szokásos: tétlen órában élő paraziták cáfolják, amit Marx sosem állított. Az alábbiakban először megnézzük, mit is állított Marx valójában a munkásosztály sorsáról a kapitalizmusban általában, majd megvizsgáljuk a munkásosztály helyzetét napjaink globális kapitalizmusában konkrétan.

Mit állított Marx? Marx volt az első, aki a tőle megszokott analitikus pontossággal megkülönböztette az abszolút és relatív szegénységet, ez utóbbit lényegében a mai polgári statisztikában is használt fogalomként fogva fel — vagyis szegény az, aki az tétlen órában élő paraziták társadalomban szükséget szenved —, és felhívta a figyelmet a szükségletek társadalmi meghatározottságra.

Marx tehát nem gondolta, hogy a munkás fogyasztásába kerülő javaknak szükségszerűen csökkenniük kell a kapitalizmusban. Marx azt is megállapította, hogy a profitért folyó hajsza a tőkést előbb-utóbb a termelőeszközök olyan tökéletesítésére szorítja, ami élőmunkát vált ki. Ez utcára löki a munkaerőt, s a munkanélküliség szegénységet eredményez.

Ez a tőkés felhalmozás abszolút, általános törvénye. Megvalósulásában, mint minden más törvényt, sokféle körülmény módosítja… A tőke I.

Ismeretes még, hogy Marx a rabszolgaság egy formájaként aposztrofálta a bérmunka rendszert bérrabszolgaság. Bár ez a megfogalmazás talán sokak fülének durván hangzik, nincs híján a logikának. Persze az életminőség nehezen mérhető kategória, már csak azért is, mert a romló tényezőkre pl.

Nincs olyan lakmuszpapír, ami egyértelműen megmutatná, milyen fokban romlott az életminősége a rendszerváltás utáni generációknak Kelet-Európában biztonságérzet, munkaidő, erőnlét, közösség, műveltség, kedélybetegség, éntudat, jövőkép stb. Mi folyik ma? Lényegében minden. A munkanélküliség számban és arányában mind az USA-ban mind Európában jóval kisebb volt a második világháború utáni néhány évtizedekben, mint manapság, és ugyanez mondható el a szegénységről is.

Mindez még kifejezettebben jellemző a kapitalizmus kebelére visszatért kelet-európai országokra. A tőke természete, hogy egyszerre szeretne minél kevesebb, és ugyanakkor minél több munkást alkalmazni. Csak az egységnyi munkaerőköltség csökkentésével növelheti egységnyi profitját, ezért érdekelt a kizsákmányolási fergie ellen fokozásában, amelynek egyik módja a termelékenység növelése az élőmunkát kiszorító technológiai fejlesztés által.

Ám mivel profit csak az élőmunkából származhat, a profit tömegének növeléséhez több munkás alkalmazására van szükség.

Ez egyszerre jelenti a termelés mennyiségi növelésében és a technológiai fejlődés visszatartásában való érdekeltséget. Ez a kettősség határozza meg a tőke által alkalmazott bérmunka helyzetét napjainkban is. A globális kapitalizmusban persze a törvényszerűségek nehezebben érhetők tetten, mert a tőke tétlen órában élő paraziták és bizonyos mértékben a munka — szabad áramlásával a tendenciák egymással ellentétes fejlemények nettó hatásaiként érvényesülnek vagy adott periódusban éppen nem érvényesülnekami azonban a puszta szemlélet számára nem érzékelhető.

Például az elavult, munkaerő-igényes technológia kitelepítése a perifériára a kibocsátó országban növeli, a fogadó országban viszont csökkenti a munkanélküliséget — de csak ideiglenesen, ameddig a konkurencia nyomása miatt a beruházónak innen is nem kell tovább állnia még alacsonyabb bérű országokba.

Időközben mind a kibocsátó, mind a fogadó országokban újabb technológiák jelennek meg, amelyek munkalehetőséget kínálnak, bár a kibocsátáshoz képest kevesebbet, mint a korábbi, munkaigényesebb technológiák. Persze, ha a termelés expanziója ezt a hatást túlkompenzálja, akkor a foglalkoztatás abszolút értelemben is növekedhet — a következő válságig. A Marx által leírt tendenciák empirikus igazolását nehezíti az is, hogy nincsenek kellően hosszú idősoros, összehasonlítható adatok elég sok országra.

Ez a trend igaz más, kevésbé fejlett országokra is, és az Unió 11 közép-kelet-európai tagjának KKE11 átlagára is lásd 1. Bár a fejlődő országok nagy csoportja még a fejlettekénél is heterogénebb, kutatások az ő esetükben is kimutatták, hogy a bérarány csökkenése a jellemző trend pl. GuerrieroStockhammerILO b. Fisher szerint továbbá, az újabb generációk tanulási nehézségeinek és depressziójának forrása: osztályhelyzetük. Az alávetett osztály minden individuális tagja arra az érzésre van ösztönözve, hogy szegénysége, lehetőségeinek hiánya, munkanélkülisége az ő és csakis egyedül az ő hibája.

A tinédzserek nagyon hatékonyan dolgozzák föl a tőke képsűrűségi adatait anélkül, hogy szükségük lenne olvasásra. A szlogen-felismerés elegendő a netmobil magazin felületén való navigáláshoz.

A kapitalizmus mélyen írástudatlan«, érvel Deleuze és Guattari az Anti-Oedipus című könyvükben. Ezzel szemben, akik könyvekből szerzik információikat s ezek aránya az ifjabb nemzedékek körében egyre csökken inkább képesek a fogalmi gondolkodásra, mint képernyőfüggő társaik Brueck Így tehát elmondhatjuk, hogy ez a kis tanulmány is hozzájárul a Kedves Olvasó mentális egészségéhez, feltéve persze, hogy tétlen órában élő paraziták eddig velem tartott.

Elpusztíthatja-e a technológiai fejlődés a bérmunkarendszert? Mások viszont éppen a technológiai fejlődésben látják a mindenkit megillető feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének szükségessége és lehetősége mellett szóló legfőbb érvet, és olyanok is vannak, akik szerint tétlen órában élő paraziták robotizációval köszönt majd be a kommunizmus. A globális kapitalizmus körülményei között azonban az élőmunka kiszorításának tendenciája nem olyan ütemben bontakozik ki, tétlen órában élő paraziták amilyenben azt a mérnökök, feltalálók megoldásai lehetővé tennék.

A kapitalizmusban ugyanis a termelés parancsnokai a tőketulajdonosok nem a társadalmi munkaidőalappal gazdálkodnak, hanem saját tőkéjükkel, vagyis a hatókörükbe vont inputok költségeivel.

Hiába csökkenne a társadalom által kifejtendő munkaidő egy bizonyos technológiai újítás jóvoltából, számukra mit sem ér, ha alkalmazása nem jár profitjuk növekedésével. A profitérdek ugyanis csak olyan technológia bevezetését engedi a tőkések számára, amely kevesebbe kerül, mint amennyibe az az élőmunka, amennyit feleslegessé tesz.

Elnyomorodik-e a munkásosztály? I. rész « Mérce

Ez azt jelenti, hogy az új technológia által a termékre átvitt értékrésznek c — gépek esetében ezek amortizációjának — kisebbnek kell lennie, mint a vele kiváltott bérköltség v.

Ez azonban sok ágazatban igen kemény korlát. Például a ruhaiparban a bangladesi bérek tükrében ugyancsak kis részt kellene jelentsen, a varrórobotok ára pedig még igen magas. Ráadásul a robottechnika még messze van attól, hogy ki tudja váltani az emberi ujjak ügyességét a bonyolultabb ruhák esetében, ezért egyelőre csak egyszerűbb termékek vagy speciális helyzetű piacok esetében alkalmazható pl.

A technika jótéteményének hatását tehát a profitszempont korlátozza, megörökítve a munkagyötrelmet — ami például éppen a ruhaipar esetében nem sokkal kevésbé borzalmas a mai Banglades, India, Indonézia, Törökország vagy Kambodzsa munkásai tétlen órában élő paraziták, mint a XIX.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban a multinacionális vállalatok nem létesítenek elektronikai üzemet.

tétlen órában élő paraziták helminták készítése

Azért nem, mert ott az ehhez szükséges tőkeberuházások költsége beleértve a munkaerő kiképzését is messze meghaladná azt a megtakarítást, amit az ottani alacsony bérek megspórolásával elérhetnének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elektronikai értékláncban Kongó ne venne részt. Nagyon is részt vesz, csak az értéklánc egy alacsonyabb fokán, ahol egyebek mellett jelentős bérelőnyt is kínál. A közép-afrikai országban értékes fémek, többek között tantál, ólom, arany, volfram és kobalt található, amelyek fontos alapanyagai az elektronikát tartalmazó hírközlési, hadiipari termékeknek.

Az ország keleti részében óta véres harcok dúlnak, eddig több mint ötmillió ember veszítette életét. Fegyveres csoportok tartják kézben a volframbányákat, ahol alacsony bérért dolgoztatják vagy ingyen munkára kényszerítik az embereket — igazán kiváló profitforrás.

tétlen órában élő paraziták

Az itteni beszállítóktól vásárolnak az elektronikai multik, mint pl. A törvény szerint a multinacionális vállalatoknak deklarálniuk kell, hogy nem ilyen helyekről származnak azok a fémek, amelyeket felhasználnak termékeik gyártásakor.

Ez azonban nem sokat ért. A profitcélnak alávetett technológiai fejlődéssel továbbra is a munkapokol újabb bugyrai nyílnak meg: az elektromos autók terjedésével megnőtt a kereslet az ilyen autók elemeihez használt kobalt iránt.

A világ kobaltkínálatának több mint fele a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik. Az Amnesty International  szerint, a kitermelés egyötöde kézzel történik, részben egészen kis gyermekek kényszermunkájával. Az ENSZ 40 ezerre teszi a kongói kobaltbányákban nemegyszer 24 órás, föld alatti műszakban, tétlen órában élő paraziták kevesebb, mint napi egy-két dollárnyi bérért dolgozó gyermekek számát Cascais A 28 legnagyobb, kobaltot használó vállalat több mint tabletták giardia parazitákhoz közük pl.

A környék gazdasága nőtt, az emberek életszínvonala javult, és az újságcikkek áradoztak lásd Muhereza Aztán pár hónap múlva érkezett a hír, amikor egy fiatal munkást maga alá temetett az iszap, hogy a dolgozók hiába kérik a cégtől munkakörülményeik javítását, még az olyan minimális védőfelszerelést is megtagadják tőlük, mint tétlen órában élő paraziták kesztyű, a gumicsizma, a sisak vagy a védőszemüveg — ezek nyilván tetemes kiadást jelentenének, és a profit nem bánhatja… Ami pedig az ugandai gyerekmunkát illeti: igaz ugyan, hogy ban trichocephalosis tojások a székletben született ennek tétlen órában élő paraziták, ám a tőke még ban is kétmillió gyermeket fogott munkára az országban  Gitta A minél több élőmunka alkalmazása érdekében a tőke mindig újabb területeket keres, új ágazatokat hoz létre és a bérmunkarendszer által még érintetlen területekre hatol be.

A ma még prekapitalista körülmények között élő munkaerő bevonása a bérmunkarendszerbe most is folyik, és ne feledjük, hogy a Föld nagy részén kiépítésre vár még az az infrastruktúra is, ami a fejlett országokban már az es évekre megvalósult. A tőke mindig is saját szükségletei szerint lökte utcára vagy vette fel a munkaerőt. Az első ipari forradalom idején a szövőipar gépesítése nyomorba döntötte a munkások tömegeit, a kapitalizmus azonban nemhogy nem omlott össze, hanem éppen ebből a helyzetből született meg.

Angliában a szövőmunkások helyzetén segíteni hivatott ún. Ahol az átmenet gyors, ott tömegesen és akutan hat.

mit lehet enni aszcariázzal

Nincs a világtörténelemnek rettentőbb színjátéka, mint az angol kézi pamutszövőknek fokozatos, évtizedeken át húzódó, végül ban megpecsételt pusztulása. Sokan közülük éhhalált haltak, sokan hosszú ideig tengődtek családjukkal együtt napi 2 és fél pennyből. Itt tehát ismét egy olyan alapösszefüggésről van szó, amelyet a kapitalizmus apológiáját adó elméletek és szószólóik — tudatlanságból vagy szántszándékkal — elhallgatnak: a tétlen órában élő paraziták újítást legalább annyira gátolja a tőkés profitérdek, mint amennyire — ultima rációként, tehát végső esetben — elkerülhetetlenné teszi.

tétlen órában élő paraziták

De a tőke körtánca itt nem áll meg! A technikai haladás önmagában tehát nem képes elmorzsolni a kapitalizmust. Fontos ezt leszögezni, hiszen sokan gondolják úgy, hogy az előrehaladó automatizációval a tőkerendszer alapjai szűnnek meg, vagyis az élőmunka teljesen eltűnik a termelésből. Súlyos tévedés!

Íme az állat, ami él, de nem lélegzik | Az online férfimagazin

Mint egyetlen egy osztálytársadalom sem a történelem során, úgy a tőkerendszer sem fog magától elenyészni, még akkor sem, ha parazita jellege nyilvánvalóvá válik — hiszen a nyitott szemmel járók számára már most is az. Gazdasági oldalról ezt a jónnek a férgek támasztják alá: amíg van olcsó élőmunka, addig a gépesítés nem lesz tökéletes. E fent vázolt folyamatok inkább csak elméletileg választhatók szét, a gyakorlatban alig: az egyik vállalat majd ágazat, majd régió, majd ország stb.

A végeredmény a termelési szerkezet átalakulása után bontakozik ki, de gyakran ekkor már tétlen órában élő paraziták is indul egy újabb átalakulás. Ma, amikor a számítógéppel vezérelt gépek újabb termelési területeket ragadnak meg, a foglalkoztatás legfőbb jellemzőjévé a bizonytalanság válik. A Marx által feltárt munkaerőpiaci folyamatok legrútabb oldalát — mint fentebb láttuk — a fejlődő országokban folyó profittermelés produkálja, ami nem jelenti azt, hogy ugyanezek a folyamatok, még ha enyhébb formában is, ne működnének a centrumországokban.

Hivatkozások Amnesty International Time to recharge. Corporate action and inaction to tackle abuses in the cobalt supply chain.

Íme az állat, ami él, de nem lélegzik

Amnesty International, London. PDF Letöltve: Brueck, H. Cascais, A. Report Clean Clothes Campaign. Fisher, M. Transindex, A szem, Gitta, A. Guerriero, M. Evidence from a Panel Dataset. Geneva: International Labour Office.

Lehet, hogy érdekel