Bálna kék tőkehalban

bálna kék tőkehalban

Hosszúszárnyú bálnák Megaptera Gray 1. Barázdás bálnák Balaenoptera Lacép. Ezen kívül természetesen még csontvázukban és belső szerkezetükben a szalagféreg parazita életmódra való alkalmasságának jellemzői egyéb bélyegek is jellemzik őket.

A csukabálna Balaenoptera acuto-rostrata Lacép. A nemzetség legkisebb képviselője és egyáltalában legkisebb halcsontos bálna a csukabálna, angolul pike whale csukabálnanorvégül vaagehval, a grönlandiak tikagulikja, a kamcsatkaiak csikagleuchja. Hossza talán sohasem haladja meg a 10 m-et. E mellett aránylag a legtestesebb, legzömökebb barázdás bálna, mert legnagyobb átmérője eléri egész hosszának ötödrészét. Hátvonala gyengébben, hasvonala erősebben íves; feje élesen hegyesedik arcorra felé, szájrése kissé rézsutosan fölfelé halad a szeme tájáig.

Kicsiny szeme valamelyest a szájzug mögött és fölött foglal helyet, rendkívül bálna kék tőkehalban füle rézsutosan a szem mögött; lélekzőnyílásai a feje közepén, a szemek között és előtt találhatók. Teste elülső harmadán, annak körülbelül a fele magasságában elhelyezkedő mellúszói erősen megnyúltak, a test hosszának mintegy nyolcadával egyenlő hosszúak.

giardia uomo rimedi naturali férgek tünetei kezelési fóruma

Mintegy 25 cm hosszú hátúszója tompa sarlóalakú s a leghátulsó testharmad bálna kék tőkehalban ül. Színe felül sötét palaszürke, alsó oldala pedig, amelyet 60–70 keskeny és sekély barázda szánt sűrűen végig, többé-kevésbbé vörösesfehér.

Hátúszóinak felső oldala, egy halovány keresztsáv kivételével, olyan színű, mint a test felső fele, alsó oldala ellenben bálna kék tőkehalban hassal egyenlő fehér. Halcsontlemezei – mindkét oldalt darab – szintén halovány sárgásfehérek; nyelve szalmasárga.

Egyes példányok felső és alsó ajakának a csúcsán néhány szőrszál is található. A csukabálnának, a szerint, hogy az Atlanti-óceán északi vagy fereg bno részén, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban, vagy a déli tengerben fordul-e elő, több alfaját szokták megkülönböztetni, sőt egyes szerzők a csukabálna fajairól beszélnek. Kükenthal szerint még kevésbbé nevezhető valódi sarki állatnak, mint a többi barázdás bálna.

Rendszertani besorolása[ szerkesztés ] Kék bálna Kalifornia közelében A kék bálna a barázdásbálna-félék családjába tartozik, abba a családba, amelynek tagja a hosszúszárnyú bálna Megaptera novaeangliaea közönséges barázdásbálna Balaenoptera physalusa Bryde-bálna Balaenoptera brydeia tőkebálna Balaenoptera borealis és a csukabálna Balaenoptera acutorostrata is. A legtöbb rendszerező, a kék bálnát a Balaenoptera nembe helyezi, mint a nem nyolc fajának egyikét. Egyetlenegy rendszerező azonban a Sibbaldus nevű monotipikus nembe sorolja az állatot, [11] de ezt a besorolást mások nem fogadják el. Másik példány, szintén Kalifornia közelében A természetben legalább 11 kék bálna-közönséges barázdásbálna felnőtt hibridet figyeltek meg. Arnason és Gullberg kutatók szerint a két bálna közötti genetikai távolság az ember és a gorilla közti távolsággal egyezik meg.

Jóllehet nyaranta a magas északon is előfordul és lehet vele találkozni pl. Innen tél kezdetén délfelé vonul s ilyenkor megjelenik az európai, valamint a kelet- és nyugat-amerikai, nemkülönben a kelet-ázsiai partokon is. Skandináviának főképpen a nyugati bálna kék tőkehalban látogatja, a magas északiakat ellenben nem.

Hogy igen nagy vándorutakat tesz meg, az abból következtethető, hogy éppen ez a bálna vetődik igen bálna kék tőkehalban szárazra Észak- és Nyugat-Európa partjain. Sőt Radde följegyzései alapján még azt is tudjuk, hogy májusában egy csukabálna a Fekete-tenger legbelső szögletében, Batum mellett vetődött partra; ennek csontvázát a tifliszi múzeum őrzi. Az fergek ppt útközben, kedve vagy hangulata szerint, hosszabb-rövidebb időre meg-megáll egyes eledelben bővebb helyeken.

Bizonyos körülmények között az egész nyarat a norvég partok közelében tölti, behatol az öblökbe, sőt a nagyobb folyókba is, tavasz kezdetén azután ismét visszatér északabbra; hasonlóképpen járja keresztül-kasul a nagy világóceán nem jelentéktelen részét is. Szokásai és életmódja tekintetében erősen emlékeztet a közönséges barázdás bálnára. Rendesen magányosan látható, ritkábban párosával és csak hébe-hóba nagyobb csapatokban, amint vagy szorosan a felület alatt úszik tova, majd alábukva, majd pedig az ismeretes módon játszadozva.

Ha a felületre emelkedik lélekzetvétel céljából, gyorsan és kevés zajjal gyenge és alacsony sugarat bocsát ki, hasonlatosat ahhoz, amilyet a fiatal közönséges barázdás bálna kilövell, egymás után többször ismétli a lélekzetvételt, azután hosszabb időre alábukik. Vándorlásai közben nemcsak mindenféle öblöt látogat meg, hanem félelem nélkül hozzászegődik a hajókhoz is és azok közelében bukik föl és merül ismét alá.

A magas északon ellenben inkább a jégmezők közelében tartózkodik, gyakran hosszú darabon ezek alatt úszik és itt-ott egy-egy hasadékon bukik föl lélekzetvétel céljából, miközben olyan magasra is felemelkedik, hogy fejének nagyobb része láthatóvá válik. Többi társaihoz hasonlatosan jórészt, ha ugyan nem kizárólagosan, apró és közepes nagyságú halakból táplálkozik, de valószínűleg polipokból is, és zsákmányát olyan mohón követi, hogy éppen vadászata közben vetődik gyakran partra és veszíti sok esetben életét.

Párzásának idejéről, vemhességéről és elléséről Guldberg annyit állapíthatott meg, hogy vemhessége körülbelül 10 hónapig tart, egy évnél mindenesetre rövidebb ideig s hogy párzása az év két első, ellése pedig a két utolsó hónapjára esik. Különös, hogy a nyáron az északi partokhoz közeledő példányok legnagyobb része nőstény, a különböző nemek tehát az év nagy részét egymástól elkülönítve töltik el.

A csukabálna tavasszal északnak egészen a Spitzbergákig és a Baffin-öbölig fölhatol, délebbre októberben és novemberben tér vissza. Ezt a bálnát az amerikai parton, sem a nyugati, sem az északi vagy a keleti oldalon nem vadásszák, legalább rendszeresen nem, az észak- és bálna kék tőkehalban partokon pedig legföljebb akkor, ha a szárazföld közelében bálna kék tőkehalban. Henking a norvég bálnavadászatról szóló jelentésében vadászatának egy egészen sajátságos, ősi módjáról emlékezik meg, nevezetesen elmondja, hogy Skogsvagnál, Bergentől délre, mérgezett nyíllal vadásznak rá.

Az öbölbe betévedt bálna előtt hálóval elzárják az öböl bejáratát és azután íjjal vashegyű nyilat, vagy többet is lőnek beléje. Bizonyos, hogy ebben az esetben vérmérgezésről van szó, de amelynek okozója még nem ismeretes.

A halászok a gyulladásos sebben több nyilat megforgatnak, ami által azok is halálosan mérgezőkké válnak. A tőkebálna Balaenoptera borealis Less.

Ezt a fajt első leírójáról még Rudolphi hátúszós bálnájának is szokták nevezni. Nagyobb a megelőző fajnál, rendesen 9–13, legföljebb 15 m hosszú.

bálna kék tőkehalban

A cethalászban is játszik már valamelyes szerepet. Kükenthal szerint legjobban jellemzik mély fekete halcsontlemezei, amilyen mindkét oldalt található s amelyek közt belső oldalán fehér- vagy szürkeszínű, nagyon fínom rostok találhatók.

E berendezés az állat táplálkozásával kapcsolatos. Május végén a fekete kabeljauval Gadus virens L. Ez a körülmény magyarázza meg azt a jelenséget is, hogy néha meg a heringrajokat követi. Egyébként pedig előfordulására igen nagy befolyással van a Golfáram, szereti a 9°-os vizet, amilyet ez a meleg áram szállít, és eltűnik, amint jelentkezik az első északi áram, amely azt lehűti.

Faji neve borealis északiazért giardia fertozes kezelese is illik más barázdás bálnákra, amelyek a nyár vége felé csakugyan észak felé húzódnak, míg ez, Falck-Dessen bálnavadász megfigyelései szerint, a Bermuda-szigetek körül tölti a telet.

Pinworm babakezelés kékes-fekete, hosszúkás világos foltokkal, alul vöröses árnyalatú fehér, azonban a farka alul is sötét színű. Kevésbbé erősen hajlott hátúszója még messzebb előre helyezkedik el, mint a törpe bálnáé, nevezetesen a test utolsó harmadának bálna kék tőkehalban előtt.

Mellúszói nagyon kicsinyek, egy Collett által Vardön látott példánynak pedig nyilvánvalóan már születésétől kezdve egyáltalában bálna kék tőkehalban voltak mellúszói s ebből a bálnára nézve egyáltalában nem háramlott semmiféle kár sem, nyilvánvaló bizonyságául annak, hogy milyen kevéssé fontos szerepe van ez úszóknak a bálnák életében!

Felső ajka a szájzugtól kezdve fölfelé emelkedő ívet ír le. Érdekes az a megállapítás, hogy alsó ajkán mindkét oldalt 13–13 szőrszál van; az embrióknak még több ilyen szőrszáluk van, nekik még bálna kék tőkehalban felső ajkukon is akadnak. A Collett által megvizsgált valamennyi példánynak a belei telisdedtele voltak a buzogányfejű férgek Echinorhynchus egy fajával; a férgek sűrűn fedték a bél falát, bárhol metszette is azt fel.

Hogy köztigazdaként a tőkebálna táplálékául szolgáló állatok közül melyik szerepel, azt Collett nem tudta megállapítani; az apró rákok e célra túlságosan apróknak látszanak.

bálna kék tőkehalban

A tőkebálna a norvég partokon eredetileg esetleg 50 főt is számláló iskolákban jelenik bálna kék tőkehalban, azonban ezeket a vadászhajók csakhamar szétugrasztják.

Vándorlása közben nagyon gyorsan úszik és csak egyszer vagy kétszer fujtat, mielőtt nagyobb utat tenne meg a víz alatt. Azonban a táplálékául szolgáló tömegben természetesen lassabban mozog, fél torkával és hátával a víz fölött haladva.

Lényegileg bálna kék tőkehalban kevéssé támadó kedvű állat és a csónakok elől kitér. A cetiparban értékre nézve a negyedik helyet foglalja el, azonban csak kicsiny termete miatt. Nemcsak aránylag sok halzsírt tartalmaz átlag 15–24 hektolitert, hanem halcsontja, bálna kék tőkehalban mintegy 80 kg-ot ad, szintén nagyon becses, a legjobb valamennyi barázdás bálnáé közt s kétszer olyan értékű, mint a közönséges barázdás bálnáé.

Egy-egy tőkebálna mintegy – koronát jövedelmez, vagyis félannyit, mint a közönséges barázdás bálna. Végül meg kell említenünk, hogy a tőkebálna bálna kék tőkehalban egyetlen bálna, amelynek húsa emberi tápláléknak is alkalmas: Collett látta, amidőn Sörvären pléhdobozokban rakták el. Jóllehet a föntebb ismertetett tőkebálna a Golfáramot lakó bálnának látszik, Racovitza mégis úgy véli, hogy tőkebálnának kell tartania azt az egy, vagy éppen két kistermetű barázdás bálnát is, amelyet a belga délsarki expedició során a partmenti jég között látott.

Az egyiknek a hosszát egy kedvező pillanatban hozzávetőlegesen meg is tudta mérni és 14 m-nek találta, színe felül sötét volt, magas, erősen hajlott hátúszója nagyon messze hátul helyezkedett el. A hasadékok közt keletkezett friss jeget a bálna, mikor lélekzésre felemelkedett, egyszerűen áttörte. Racovitza a jeget egy ilyen lélekzőnyílásnál 8 cm vastagnak találta, és talált olyan helyeket is, ahol nyilván ugyanaz a bálna, a rugalmas friss jeget 3 km2 területen kupolaalakúan fölemelte; a jég a kupola csúcsán lélekzés közben és annak hatására egy pillanatra valószínűleg megolvad.

Táplálékul a déli Jeges-tengerben is bőségesen van Euphausia, amelyet ott tengeri madarak és fókák gyomrában is meg lehet találni. Racovitza másik délsarki barázdás bálnáját ennek egész felső ajkát szegélyező keskeny, fényes, sárgás-fehér sáv jellemzi. Ezt csak kétszer és csak a sarki parti jég között látta, az talán valódi jégi bálna.

A közönséges barázdás bálna Balaenoptera physalus L. Közönséges barázdás bálna Balaenoptera physalus L. Angol neve finner whale, a svéd sillhval, a norvég sildrör, az izlandi sildreki, míg a grönlandiak tunnoliknak nevezik, a németek pedig tulajdonképpeni hátúszós bálnának Finnwal hívják. Egyike a legkarcsúbb bálnáknak, amely 25 m hosszúra is megnőhet. Feje kb. Törzse legvastagabb közvetlenül a mellúszók mögött, a fej felé kevésbbé, a fark felé ellenben tetemesen megvékonyodik s a farkrészen oldalról annyira összenyomott, hogy itt majdnem kétszer bálna kék tőkehalban magas, mint amilyen vastag, a farkúszó legnagyobb részén egy határozottan kiemelkedő él fut végig.

Mellúszói laposak, elül domborúak, hátul beöblösödtek, a függőleges álló, legföljebb 60 cm magas hátúszó sarlóalakú. Szemei közvetlenül a majdnem egyenes bálna kék tőkehalban szájzuga mögött és fölött foglalnak helyet, a rendkívül apró orrnyílások a szemek és mellúszók közt, az egy sövény által kettéosztott és ferdeirányú lélekzőnyílások pedig két egyformán görbült résben program pasziánsz, melyeket kiemelkedő, kerekded gyűrű vesz körül.

Angolszász kereskedők miatt tűntek el az óriás tőkehalak "A tengerek életébe való emberi beavatkozás hasonló példáit láttuk szinte mindenütt, sok esetben a halállomány valódi kimerítését" - fogalmazott a New Hampshire Egyetemen dolgozó Andy Rosenberg, a Tengeri Állatpopuláció Története HMAP elnevezésű kutatási program egyik vezetője.

Elül a fejen, nevezetesen az alsó- és felső ajkon, nagy távolságban egymástól néhány rövid, serteszerű szőr található, az állon azonkívül egy szőrtüszőket tartalmazó terület. Bőre egyébként teljesen csupasz, felül mély fekete, alul porcellánszerűen tiszta fehér, a barázdák mélyebb részei kékesfeketék. Sajátságos egyenlőtlenség nyilvánul meg a színezetben annyiban, hogy a bal alsó állkapocs sötétebb, mint a test felső része, a jobboldali ellenben a test alsó oldalához hasonlatosan fehér. Fehér a mellúszók belső oldala és a farkúszó alsó oldala is, a fehér jobb bálna kék tőkehalban állkapocsnak megfelel az a jelenség is, hogy az első halcsontlemezek ezen az oldalon – a lemezek száma mindkét oldalt – – szintén fehérek, míg a többiek sötétek.

A barázdák az alsó állkapocs szélén kezdődnek és onnan a hasoldal mentén körülbelül a köldökig futnak, vagyis végig futnak a test felehosszán. A középsők a leghosszabbak, a legszélről lévők a legrövidebbek.

A brit antarktiszi kutatóprogram British Antarctic Survey, BAS és az Aucklandi Egyetem kutatói 23 nap alatt 55 példányt számoltak össze az Egyesült Királysághoz tartozó területen, amely a bálnavádaszat epicentruma volt a A kutatók a külső jegyeik és énekük alapján különböztették meg az egyes bálnafajokat és az állatok egy részétől sikerült egyebek között bőrmintát is venniük, ami segíthet a bálnák egészségi állapotának felmérésében.

A barázdák késsel vágott bemetszésekhez hasonlítanak, határuk éles, 1–2 cm mélyek s egymástól körülbelül 4 cm távolságnyira esnek, azonban mégsem futnak egymástól pontosan egyenlő távolságban, hanem bizonyos út után végződnek és újak jelennek meg köztük, egymást sohasem metszik és mindig síma bőrrészletek választják el őket egymástól.

A felső állkapocs oldalszegélye alul gyengén bemélyedt és ívesen hajlik a szem felé, alsó állkapcsa kevéssé hajlott, amiért is az állkapcsok nem záródnak egészen össze.

A közönséges barázdás bálna nagyságát és külső alakját, illetőleg Rawitz közölt értékes adatokat saját megfigyelései alapján, amelyeket egy finn társaság sörväri bálnavadász állomásán gyüjtött össze. Ezekből az adatokból nagy élességgel domborodnak ki bálna kék tőkehalban test és egyes részeinek bálna kék tőkehalban gigantikus méretei.

szalagféreg vladimirovna vélemények

Egy vén hím 24 m hosszú volt, mellétől hátáig 4 m magas s jobbról-balra 3 m széles, súlyát Rettenetes izomerejéről az az élmény ad fogalmat, hogy egy példány, melyet ágyúból megszigonyoztak, de amelyben a golyó nem robbant fel, a cetvadászhajót több mint óránkénti 24 csomós sebességgel vonszolta maga után, vagyis olyan gyorsan, mint ahogyan a modern gyorsgőzösök közlekednek.

Egyes részeinek nagyságbeli méretei egyenesen szörnyűségesek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Legnagyobb verőere aorta 60 cm kerületű, az ember tehát körülbelül belédughatná a fejét. A szem külső inhártyája sclera olyan erős, hogy Rawitznak asztalosfűrésszel kellett keresztmetszetet készítenie belőle. A látóideg olyan vastag, mint valami vastag ceruza, a hallócsontok közül a kalapács akkora, mint a hüvelykujj első íze.

  • Kék bálna (internetes jelenség) – Wikipédia
  • A tengeri túlhalászat évszázados tapasztalatai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
  • Helminth psoriasis kezelés
  • Története[ szerkesztés ] A nemzetközi sajtófigyelem előzménye egy orosz nyelvű internetes újságcikk volt, mely orosz fiatal közelmúltbeli halálának körülményeit taglalta.
  • Узкая лестница спускалась к платформе, за которой тоже виднелись ступеньки, и все это было окутано красным туманом.
  • Subhumans paraziták dalszövegek
  • Hogyan lehet megszabadulni a parazitáktól a szemében

Nyelve egyedül kg-ot nyom. Bálna kék tőkehalban egyetlen példány fel legyen bálna kék tőkehalban, három hentesnek majdnem öt napig kell rajta dolgoznia, míg azok három tőkebálnával egyetlen nap alatt végeznek. A rothadás, Rawitz megállapítása szerint a nagy összefüggő darabokban csak nagyon lassan halad előre.

Az elejtés után negyed napra a rothadásnak még semmi nyoma sem volt észrevehető, belei még teljesen frissek voltak és izmainak még annyi volt a saját melege, hogy azok felvágva gőzölögtek. A közönséges barázdás bálna igazi hazája az Atlanti-óceán északi bálna kék tőkehalban és a Jeges-tenger.

Norvégia egész, majdnem mérföld partja mentén Guldberg szerint, mint látszik, az év minden részében előfordul. Különösen gyakran mutatkozik a Medve-szigetek, Novaja Zemlja és a Spitzbergák közelében, de az északi fok közelében sem ritka. Brown megfigyelései szerint a Jeges-tenger északi részén nem hatol túl Grönland déli részének szélességén. Az ősz kezdetével délibb vizekre vándorol és így lehet vele találkozni a mérsékelt- és forróövi tengereken is, sőt állítólag már a déli Jeges-tengerben is látták.

Miként már karcsú alakjából is következtethető, a barázdás bálna valamennyi mozdulata gyors és ügyes. Egyike a leggyorsabbaknak az összes halcsontos cetek közt. Nyugodt úszás közben egyenes irányban halad előre és nagyon gyakran, megfigyeléseim szerint átlag minden 90 másodpercben a víz felszínére jön lélekzetvétel végett.

A kilélekzése alkalmával okozott zúgó zajt már egy tengeri mérföld távolságra meghallottam. A fujtatás alkalmával hallható zaj rövid és éles, az esetleg 4 m-re is fölemelkedő párasugár kettős. Az állat nem ritkán bálna kék tőkehalban vitorlások közvetlen közelében is megjelenik, körülússza vagy hosszabb ideig követi őket, nagy bizalmasan, néha órák hosszáig.

A víz színén néha oldalára fekszik és mellúszóival csapkodja a vizet, azután fordul egyet, a hátára veti magát, lebukik, általában véve jókedvűen ide-oda fickándozik a vízben és farkának egy-egy hatalmas csapásával gyakran rengeteg testét is egészen a víz színe fölé löki. A közönséges barázdás bálna tápláléka főként halakból áll, melyeket gyakran rajszámra terel maga előtt és széles torkában egyszerre tömegesen fog össze.

E munkája közben a teste bálna kék tőkehalban oldalán lévő barázdák alkalmasint igen jelentős szolgálatot tesznek neki, mert azokat óriási nyelvének leszorításával ki tudja simítani és így tetemesen tágíthatja természetes merítőhálóját, amelyet alsó állkapcsának két kifelé hajló szára alkot.

Ha bőséges táplálékra talál, akkor napokig, sőt hetekig is ugyanazon a helyen marad, pl. Grönland mellett, ahol az ívás idején, Brown szerint, a riskoli, holstenborki és Dél-Grönland egyéb helyein lévő tőkehalpadok táján cirkál s ott hihetetlen mennyiségű tőkehalat és kabeljaut fal föl. Desmoulins arról tudósít, hogyBrown meg arról, hogy darabot találtak a gyomrában ezekből a mindenesetre eléggé nagytermetű halakból.

Ha minden egyes tőkehal súlyát csak 1 kilogrammnyinak vesszük is, akkor is az derül ki, hogy az óriási állatnak egyetlen lakomájából – ember lakhatna jól.

A közönséges barázdás bálna legközelebbi rokonaival, az óriás bálnával és a törpe bálnával együtt a tőkehalakat és a heringet űzve, messze délre levonul, így lejut az európai tengerekbe is s itt néha csapatokká egyesül, amelynek tagjai hosszabb ideig közösen vadásznak. Annál, hogy a part felé tartó halrajokat csapatosan üldözi, az a következménye, hogy a ránézve veszélyes partok közvetlen közelében sokkal gyakrabban vadászik, mint a többi nagy rokonai.

Kardszárnyú delfin - Wikiwand

Ez a faj szokott a norvég fjordokban cirkálni és szokta a bálna kék tőkehalban szűk tengeröblöket meglátogatni, s így ez is szokott a leggyakrabban partra vetődni. Evésének módját Rawitz maga megfigyelte, azt t. Már Guldberg leírta egy fiatal barázdás bálnákból álló s a Varanger-fjordba benyomult csapaton tett megfigyeléseit, hogy a fiatal állatok miként kapkodtak a sallangos lazac után, míg az idősebb vezetők már megtanulták a föntebb említett s a táplálékszerzést megkönnyítő fogást.

A közönséges barázdás bálna vemhes nőstényei legalább 20 m hosszúak. Párzásuk idejéről semmi biztosat sem tudunk; a vemhesség ideje 12 hónapnál tovább tart. Az anya iparkodik 3–4 m hosszú ivadékát veszély idejében erejéhez mérten védeni. Dühöngve száguldoz az őt üldöző csónakok közt, farkával és mellúszóival csapkod maga körül, és cseppet sem törődik a kapott sebekkel, ha arról van szó, hogy legdrágább kincsét megvédelmezze.

A tengeri túlhalászat évszázados tapasztalatai

A közönséges barázdás bálna vadászata az állat nagy sebessége és hevessége következtében nehezebb, mint a grönlandi bálnáé, de haszna kisebb azénál.

Éppen azért ez a barázdás bálna csak azóta emelkedett nagyobb jelentőségre, mióta a valódi halcsontos bálnákat majdnem teljesen kiirtották, s másrészt a cetvadászat modern iparággá fejlődött. A közönséges barázdás bálnákra való vadászat, mint a barázdás bálnákra való vadászat általában elsősorban ott jövedelmező, ahol a vadászatot a szárazföldről űzik és így az állat egész testének hasznosításával hasonlíthatatlanul nagyobb jövedelmet tudnak belőle biztosítani, mint a régi cetvadászok tudtak.

Így jövedelmezően vadásszák Norvégia északi partjai mentén. Ottan, Kükenthal adatai szerint, egy-egy közönséges barázdás bálnából márka jövedelem hozható ki, amelyből rövid halcsontlemezeire csupán csak márka esik.

Ennek következtében ez a bálna, Henking szerint, második helyen áll jövedelmezőség szempontjából, mert átlag 60 hl halzsírt és kg halcsontot ad. A norvég cetvadászatnak a súlypontja mindenesetre erre a bálnára esik, mivel a leggyakoribb valamennyi közt, és évi bálna kék tőkehalban is a leghosszabb.

  • Хейл, видимо, не догадывается, что она видела его внизу.
  • Поэтому от Хейла не потребовалось вообще никаких усилий: личные коды соответствовали первым пяти ударам по клавиатуре.
  • Kék bálna – Wikipédia

Az a közönséges barázdás bálna, amelynek csontvázát Vadsöben Nordvi norvég kereskedő és természetvizsgáló birtokában láttam, a Varanger-fjordba való behatolása alkalmával keresztül dolgozta magát a sellőkön, de azután végül is ottpusztult. Nem járt jobban az a fiatal példány sem, amely tavaszán, valószínűleg heringrajokat követve, a Keleti-tengerbe tévedt és hosszabb ideig a partok mentén csatangolt, itt-ott a halászokat ijesztgette, végül azonban, augusztus án, vesztére a danzigi révhez jutott.

Itt éppen három német hadihajó horgonyzott, amelyek 75 golyót küldtek a cet után, de látható eredmény nélkül. Így az óriás talán még el is menekülhetett volna, ha lebukás közben hátulsó részét egyik tiszt részéről kardszúrás nem érte volna, amely nagy ütőeret vágott el, minek következtében az bálna kék tőkehalban elvérzett. Újabban márciusában egy másik, a Flensburgi-öbölben partra vetődött példányt előzőleg szintén a tengerészek hajszoltak és beléje is lövöldöztek. Amikor végül egy homokzátonyon megfeneklett, a szájában elhelyezett robbanó-patronnal ölték meg.

A holt barázdás bálna üzletszerű mutogatásával is foglalkoztak egyesek.

  1. Велел ему сегодня не приходить.
  2. Глаза Халохота закатились, глядя в пустоту.
  3. Но решил этого не делать.
  4. Brehm: Az állatok világa / 1. Barázdás bálnák (Balaenoptera Lacép.)
  5. Petrozavodsk giardiasis

Lehet, hogy érdekel