Barna férgek, A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Létrehozva: Márpedig a cérnagiliszta nem adja alább, egyedül az embert tekinti megfelelő lakóhelynek.

A hegyesfarkú bélgiliszta vagy cérnagiliszta Enterobius vermicularis valamennyi életszakaszát az emberben, de legalábbis az ember közelében tölti. A barna férgek példányok a bélrendszer utolsó harmadában, a vékony- és vastagbél, barna férgek nagy számban a vakbél nyálkahártyájában székelnek. Egyetlen milliméter széles, hengeres és hosszúkás, fehéres színű apróságok.

120 nap alatt a bél körül

Az alig mm hosszú hímek, amint megtermékenyítették az akár egy milliméteres hosszúságot is elérő nőstényt, nyomban elpusztulnak. A nőstény mindössze négy hónapot él, de ez idő alatt életképes peték ezreit hagyja hátra, melyek gyorsan elkezdik három lárvastádiummal kezdődő életüket. A barna férgek vagy belélegzett petéből alig hat óra múlva még a gyomorban vagy a vékonybélben bújik ki az első kicsi lárva, ami azután a vékonybélben telepszik meg.

Két átalakulást és vedlést követően két-három hét múlva már kifejlett, ivarérett cérnagilisztává válik, ami még hónapig él. Jó tudni A féreg okozta betegség nevei: enterobiasis, Enterobius vermicularis fertőzés, cérnagiliszta-betegség, oxyuriasis. A cérnagiliszták a béltartalom mozgásával a vastagbélbe, illetve a végbél területére jutnak.

Párzás után a nőstények az éjszaka folyamán kimásznak a végbélnyíláson, és a környékén található redőkbe lerakják petéiket. Egyetlen cérnagiliszta-kismama élete folyamán petét rak. A peték mintegy két-három hétig életképesek.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Ezért fertőzés esetén is nagyjából ennyi lappangási idővel lehet számolni, noha általában nem tudjuk, pontosan mikor kerültek a peték a fertőzött szervezetbe.

Mindenesetre a peték, hogy barna férgek idő alatt ne pusztuljanak el, a végbéltájékon kellemetlen viszketést okoznak. A parazitagazda pedig igyekszik a viszkető helyet megvakargatni ujjaival, és az ily módon a körme alá került petéket a megfelelő helyre szállítani.

A gyerekek ideális parazitagazdákhiszen nem kell ápolatlanság és mosdatlanság ahhoz, hogy álmukban a vakarózás után szájuk vagy orruk környékére tegyék kezecskéjüket, netán cumizzanak vele, és végrehajtsák a cérnagiliszták tervét, visszafertőzzék önmagukat.

Mindig a legkisebbeket bántják Nincs tehát szükség más élettérre, másik gazdára, a cérnagiliszta tökéletesen meg van elégedve szállásadójával, az emberrel. A féreg a hideg és mérsékelt övön világszerte elterjedt, különösen a mérsékelt övi kontinentális éghajlaton élő emberpopulációt kedveli. A körmök alatt utazva könnyen visszafertőzheti gazdáját, de a megfogott tárgyakra kerülve két-három hete is van, hogy barna férgek vírusgazdára leljen.

Bármely életkorban előfordulhat cérnagilisztás bélférgesség, de a legáltalánosabb a gyermekközösségekben való terjedés.

Enterobiasis

A fehér cérnagiliszta egyetlen célja: visszafertőzni önmagát A felnőttek kevésbé fogékonyak, mert őket már szerzett immunitás védi a cérnagiliszta-fertőzéstől, a teljes védettség azonban nem garantált. A fertőzött édesanyák szoptatott csecsemői anyatejes tápláláskor kevésbé veszélyeztetettek, hiszen az anyatejben nincs pete vagy lárva, a mellbimbó környéke is tiszta, de a kézről vagy valamelyik testvérkén keresztül ők is megfertőződhetnek.

Feltűnés nélkül Érdekesség Miféle állat a cérnagiliszta? Rendszertanilag a hengeres férgek Nemathelmintes törzsébe, a fonálférgek Nematoda osztályába tartozik.

Két latin nevet is kapott: Enterobius vermicularis és Oxyuris vermicularis. Három szakaszos belük, barna férgek idegrendszerük van. A hímek rövidkék, farkuk visszakunkorodik, a nőstények egyenes testűek.

Ahhoz képest, hogy a Novokuznetsk tisztítás a parazitáktól milyen szapora, tulajdonképpen kevés tünetet okoz, és így barna férgek háborítatlanul tehet-vehet az ember, barna férgek az embergyerek bélrendszerében. A popsi környéki viszketés kellemetlen ugyan, de nem elviselhetetlen. Igaz, az álmot zavarja, az érintett gyermek vagy felnőtt nyugtalanul alszik. Néha enyhe hasfájást okoz, vagy, ha már sok gilisztalakója van a bélnek, hasmenést.

A giliszták okozta felszívódási zavar miatt főleg a kisebb gyermekeknél vehető észre, hogy elmarad a súlygyarapodás. A kifejletten cérnavékony fehér férgek megjelenhetnek a székletben és a végbélnyílás környékén, de ez nem mindig észlelhető, hiszen amikor a férgek ürülnek, a fertőzés már igen régi, több hetes.

A kipirosodott bőrön apró fehér pöttyökként néha a peték is láthatók. Ezen kívül a bélférgesség inkább csak általános panaszokat okoz: nappali fáradtság, nyugtalanság, ingerlékenység, csökkent étvágy, sápadtság, színtelen körömágyak utalhatnak a fertőzésre.

A legfontosabb tünet mindenképpen az altesti viszketegség ún.

Sütik használata

Barna férgek kislányokra jobban ferges ember tunetei kell figyelni, mert ha sokáig észrevétlen marad a fertőzés, kezecskéjükkel a kisajkak környékét és a hüvelybemenetet is megfertőzhetik. A gyulladás itt már jobban fáj, és csúnyán váladékozik, a hüvelyen keresztül felszálló fertőzést, hüvelygyulladást vaginitispetevezeték-gyulladást salpingitisesetleg hasüregi gyulladást okozhat.

Nagy számban telepszik meg a vakbélben, de csak elvétve okoz vakbélgyulladást Appendicitis acuta. A férgek tapadási helye körül enyhe gyulladás alakul ki a belekben, de bélrendszeri fekélyt is csak nagyon ritkán okoz. Néha allergiás reakciót vált ki. Honnan lehet tudni? A cérnagiliszta nem fészkeli be magát a szövetekbe, csupán a bélben élősködik, ezért a vérképben sincs cérnagilisztára jellemző elváltozás.