Vírus paraziták vagy ragadozók
Admin National Geographic Magyarország Német kutatók megállapították, hogy egyes élősködők képesek befolyásolni gazdájuk viselkedését, s akár arra is rávehetik őket, hogy azok kiszolgáltassák magukat a ragadozóknak.
A Schistocephalus solidus nevű galandféreg meglehetősen körülményes életmódot folytat. Petéi, amely madarak ürülékével kerül a vizekbe, s a belőle kikelő lárva egy kis evezőlábú rákba Copepoda fészkeli be magát. A rákban egy ideig növekvő parazita további élete attól függ, hogy a rákocskát milyen ragadozó ejti el.
A féreg túlélését egyedül a tüskés pikó nevű hal Gasterosteus aculeatus képes biztosítani, amelynek belsejében az állat teljesen kifejlődhet. Minden más esetben a féreg elpusztul. Ám még a tüskés pikó sem képes önmagában biztosítani a szaporodást, ugyanis a párzáshoz egy madárra is szükség van, amelyik a halat megeszi.
Gyógygomba kivonatok jelentősége a kiegyensúlyozott immunrendszer működésében Köztudott, hogy számos kórokozó, különböző vírusok és baktériumok előidézhetik az emberi szervezet megbetegedését. Többek között előidézhetik a leukémia, emlőrák, tüdőrák, májrák és nőgyógyászati tumorok kialakulását is.
A bélféreg petéi végül a madár ürülékével kerülnek be ismét a vizekbe. A tudósokat régóta érdekli, hogy miért van szüksége a parazitáknak ilyen bonyolult és körülményes életciklusra illetve több gazdaszervezetre a sikeres szaporodáshoz.
Gyomor-bélhurut
A szakemberek arra is kíváncsiak voltak, hogy a gyakorlatilag passzív élősködők, akiknek a sorsa tulajdonképpen a ragadozó-préda viszonytól függ, miként képesek életciklusaikat optimalizálni. A németországi plöni Max Planck Evolúcióbiológiai Intézet munkatársai, brit kollégáikkal a liverpooli egyetem kutatóival közösen vizsgálták a Schistocephalus solidus szokásait.
Munkájuk eredményeiről a Spiegel című német lap internetes kiadása számolt be. A kísérletek alapján a tudósok megállapították, hogy ahhoz, hogy ezt a bonyolult gazdacserélgetést valamelyest irányítani tudják, az élősködők kifejlesztettek egy módszert, amivel elérhetik, hogy az éppen aktuális gazdaszervezetben eltöltött idejük éppen megfelelő legyen.
Tünetek[ szerkesztés ] A Bristol-székletskálán a 7-es típus hasmenést jelöl [6] A gasztroenteritisz jellemzően hasmenéssel és hányással jelentkezik, [7] vagy ritkább esetekben csak az egyik tünet mutatkozik. A fejlett országokban a bakteriális gasztroenteritisz elsődleges oka a Campylobacter jejuni, és ezeknek az eseteknek a fele baromfival való érintkezéssel van összefüggésben. Ez a fertőzés rendszerint szennyezett víz és élelmiszer útján terjed. Megfigyelték, hogy a savcsökkentő gyógyszerek alkalmazása bizonyos mikroorganizmusokkal Clostridium difficile, Salmonella- és Campylobacter-fajokkal való érintkezést követően növeli a jelentős fertőzés kockázatát.
Evezőlábú rák A liverpooli kutatók matematikai modell segítségével kiszámíították, hogy az evezőlábú rákban tartózkodó féreglárva szempontjából az a legideálisabb, ha a A liverpooli csapat eredményeit a Max Planck Intézetben dolgozó német kollégák kísérletekkel támasztották alá.
A kísérletek kimutatták, hogy a galandféreg valamilyen módon irányítani tudja gazdaszervezete viselkedését, amivel jelentősen meg tudja növelni saját túlélési esélyeit. Az élősködőkkel megfertőzött rákok viselkedése a lárva beágyazódását követő Addig, ha ragadozó jelenlétét észlelték, az ijedtséget követően két perces időtartamra mozdulatlanságba merevedtek.
Az, hogy a pikó látómezejébe került rákocska sorsa vírus paraziták vagy ragadozók lesz, nagyban függ attól, hogy ő maga hogyan viselkedik. Ha mozdulatlanná merevedik, a hal valószínűleg nem figyel fel rá. Kapcsolódó cikk:.
