Hogy a férgek befolyásolják?, A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok Oldalszám: sertés telep Dr. Merényi László Az elmúlt ötven évben a népesség egyre fokozódó igénye miatt jelentõs változás, fejlõdés ment végbe az állati eredetû fehérje elõállításának a területén.

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

Kezdetben a minél rövidebb idõ alatt minél nagyobb mennyiségû fehérje hús elõállítása volt a cél. Ezt a célt elsõsorban a gyorsan fejlõdõ baromfi és a sertés egyre intenzívebb tartásával érték el. Az állatok termelését megfelelõ technológiák kidolgozásával és különféle takarmánykeverékekkel egy ideig sikerült fokozni. Az idõ múlásával azonban a mennyiségi termelés mellett fokozottan kezdett jelentkezni a minõségi iránti igény is.

1. Fergek ppt
2. Parazitákkal bélgyulladás ellen?!
3. Protozoai paraziták kezelése emberben
4. Mindenféle parazita gyógymód
5. Férgek fényes karrier előtt Mindenki hallott már arról, hogy lehetséges rossz időben lenni jó helyen, azonban kevesen tudják, hogy lehetséges a következő együttállás is: jó génekkel rendelkezni rossz környezetben, írják az Arizonai Állami Egyetem Humán Evolúció és Társadalmi Változás Tanszékének, valamint Evolúció és Orvoslás Központjának kutatói.
6. Admin National Geographic Magyarország Egy parazita féreg arra készteti az általa megfertőzött szöcskét, hogy öngyilkos ugrással a vízbe vesse magát.
7. Megváltoztatják-e az új orális szerek a gyulladásos bélbetegség kezelését?
8. Agymosott szöcskék halálugrása | National Geographic

Jó minõségû állati termék gazdaságos elõállításához egészséges termelõállományra van szükség. A sertéstermelés hazánkban rendkívül változatos körülmények között folyik. Ez a változatosság nem csak az épületek korának, állagának, szerkezetének, beosztásának, etetõ- itató és egyéb berendezéseinek, hanem a sertéstartási technológiák sokféleségében is megnyilvánul. Meglehetõsen változatos az egyes telepeken a tisztoga-táshoz, karbantartáshoz rendelkezésre álló munkaerõ létszáma és hatékonysága, továbbá a fizikai munkát könnyítõ és a hatékonyságot növelõ eszközökkel való ellátottság is.

A nagy tömegben együtt tartott állatoknál nagy létszámú állattartó telep az egyes betegségek kórokozói is könnyebben terjednek és nagyobb létszámú csoport lehet érintett. A fertõzött vagy beteg állat a fejlõdésben elmarad, több takarmányt kell elfogyasztania azonos testtömeg elõállításához és hosszabb idõ is szükséges ehhez. Ezek a tényezõk jelentõsen leronthatják egy állomány tartásának rentabilitását.

A belsõ élõsködõknek, különösen a bélcsatornában élõ férgeknek nagy szerepük van a kártétel kialakulásában. A férgesség elleni védekezés nem csak orvosi vagy gyógyszerkérdés. A védekezést az állatorvosnak az állattenyésztõvel közösen és minden lehetõségre kiterjedõen kell végeznie.

Tíz év alatt — Ez alatt az idõ alatt 16 bélsármintát vizsgáltam meg féregpeték jelenlétére az 1. Mint ahogy ebbõl a táblázatból is kitûnik a vékonybélben élõ orsóféreg Ascaris suum és a vastagbélben található ostorféreg Trichuris suis fordult elõ jelentõs arányban. Igyekeztem elsõsorban a tenyészkocák és a hízók parazitológiai állapotát megismerni, mert úgy gondoltam, hogy a kocák a fertõzés átadásában játszanak jelentõs szerepet, a hízóknál pedig a gazdaságos termelés miatt fontos tudni a fertõzöttségi állapotot.

A teleplátogatás alkalmával a mintagyûjtésen kívül a telepi technológiát is megismertem és — ahol megadták — feljegyeztem a termelési adatokat is az elmaradt haszon számítása céljából. Ilyen adat az éves hízókibocsátás, a napi testtömeg-gyarapodás, a takarmányértékesítés, a takarmány ára és a felvásárlási ár, valamint a hízlalási napok száma.

Több kutató vizsgálati eredményei alapján ma már elég jó megközelítéssel meg lehet határozni és számszerûsíteni az hogy a férgek befolyásolják? férgek kártételét pl. Ugyanezek a mutatók ostorférgesség esetében 6 és 3 százalék. Ez minden hízlalási napon így van és ezáltal növekszik a takarmányszükséglet a megfelelõ vágósúly eléréséhez, illetve több idõ szükséges hogy a férgek befolyásolják?

elkészüléshez. Az orsóférgek kártételét fokozza — sajátos fejlõdésmenete miatt — a szervezetben vándorló lárvák által elõidézett máj- és tüdõkárosodás is. Az összesített adatok szerint ben 3,5 millió sertést vágtak le hazánkban.

A tüdőférgesség - Felelős Állattartás

Ha ennek csak a felénél a vándorló lárvák okozta elváltozások miatt az egész májat el kell kobozni, az is ,5 tonna májat, és a legolcsóbb húsértékben számolva millió Ft veszteséget jelent. Nézzünk a kártételre egy-egy példát telepi szinten hízóknál az orsó- és ostorféreg vonatkozásában. A figyelembe vett telepi mutatókat a 2. Ehhez még hozzáadódik a fertõzöttség jeleit tejfoltok mutató májak elkobzásából származó kár, ami átlagosan 1,5 kg-mal számolva több, mint kg-ot tesz ki.

Ha csak húsárban számolunk ez is meghaladja évente az 1 millió Ft-ot. A féregfertõzöttség a hús minõségét is hátrányosan befolyásolja azáltal, hogy vizenyõsé teszi és a hús-zsír arány is rosszabb lesz.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Eddig a számszerûsíthetõ kártételt mutattam be, de a különféle paraziták által okozott hátrányos hatások között olyanokat is ismerünk, amelyeket így nem lehet behatárolni. Ilyen hátrányos hatás, pl.

Ezek ismeretében természetesen felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni a károk csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében? Több oldalról kell a kérdést megközelíteni. Elõször fel kell mérni, meg kell ismerni az állományt terhelõ férgek jelenlétének arányát.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható.

Ezt egy alapos bélsárvizsgálattal, folyamatos vágóhídi ellenõrzéssel a telepen elhullott állatok boncolása során a máj és a bélcsatorna erre is kiterjedõ vizsgálatával meg lehet oldani. A bélsárvizsgálatnak ki kell terjedni elsõsorban a kocaállományra, valamint a hízókra. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a szoptató kocák fertõzöttsége alacsonyabb a vemhes kocákénál.

Ez annak tulajdonítható, hogy általában ellés elõtt végeznek valamilyen féreg elleni kezelést. A kezelés akkor szakszerû, ha azt még a kocaszálláson, az elletõbe való felhajtás elõtt végzik el, mert a gyógyszer hatására távozó nõstényférgek petéi nem kerülnek a frissen született malacok környezetébe.

Az elletõbe történõ felhajtáskor hogy a férgek befolyásolják? lenne a kocák testfelületét alaposan lemosni, a fertõzõképes féregpetéket eltávolítani az állatról és ezzel megszakítani  a fertõzési láncot a koca és malacai között. A telepek zömében 28 napos korban választják el a malacokat. Ez a technológia  segíti a védekezést az orsó- és ostorféreg ellen, mert mindkét féreg petéjének 30—40 napos érési folyamaton kell átmennie ahhoz, hogy fertõzõképessé váljon, tehát a malacok környezetében a választásig nem lesz fertõzõ pete, csak az amit a koca a testfelületén hozott a vemhesszállásról.

A gyakorlati tapasztalatok és a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az elsõ komolyabb fertõzõdés a hízlaldában következik be. Ugyan az 1. Elvétve akad hogy a férgek befolyásolják?

Elbutulás ellen féregterápia

telep, ahol a frissen telepített malacok fertõzöttek lennének, viszont a kész hízóknál szinte hogy a férgek befolyásolják? kimutatható a fertõzöttség. Ez bizonyítja azt, hogy a hízlaldában kell a védekezésre a legjobban odafigyelni. Ezt mindig az adott telep tulajdonságai határozzák meg, de alapelvként kell elfogadni, hogy a fertõzési lánc megszakítására a legalkalmasabb az áttelepítések elõtti gyógykezelések, mert ilyenkor a féregtelenített állat új, tiszta, feltehetõen peteszegény környezetbe kerül.

Jelenleg rendelkezésünkre állnak olyan hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek is, amelyek a féreg lárváit és a még petét nem ürítõ fiatal férgeket is el képes pusztítani.

Még több cikk

Ezek használata gyorsítja és gazdaságosabbá teszi a féregszegény állapot elérését. Annak ellenére, hogy — élettani okok miatt — egy-egy fertõzött állatban a férgek száma tíz-húsznál ritkán több, mégis jelentõs mennyiségû pete kerül ki a környezetbe, mivel egyetlen nõstényféreg napi petetermelése meghaladhatja az 1 milliót is és a peték — kedvezõ körülmények között — 5 évig is fertõzõképesek maradnak.

Mint látható a kár csökkentésének egyik módja a megfelelõ idõben, hatékony gyógyszerrel elvégzett rendszeres gyógykezelés. A védekezés másik pillére a mind tökéletesebb higiéniai állapot kialakítása, aminek csak egyik eleme a vemhes koca ellés elõtti féregtelenítése és lemosása.

Az orsó- és ostorféreg petéjének a burka vastag és rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Csak hogy a férgek befolyásolják? közvetlen, erõs napsugárzás, a tartós szárazság, a magas hõmérséklet és az oxigén tartós hiánya pusztítja el.

Mivel a fertõzõ lárva a külvilágon nem hagyja el az ellenálló peteburkot ezért nincs kitéve az elpusztulás veszélyének. Ezek ismeretében nyilvánvaló, hogy csak alapos mechanikai tisztítással tudjuk csökkenteni a környezetben lévõ peték számát. Nem lehet alaposan takarítani olyan istállókban, amelyek padozata sérült, a berendezési tárgyai etetõk, itatók elhasználódtak.

Kerülni hogy a férgek befolyásolják?

Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert vannak olyan fonálférgek, amelyek a kutyák légcsövében a belső falra kiemelkedő gócokban élősködhetnek, és ezek befolyásolják a tüdő működését is. Mindez pedig a szív munkájára negatív hatással van, és ez gyakran a fertőzött állat kimúlását okozhatja. A tüdőben a megfelelő oxigéncserét a légcső alsó részéből kiinduló kisebb légutak, ún. Ha ezekben néhány féreg megbújik, általában évekig nem fog okozni tüneteket, ha az állat nincs kitéve intenzív mozgatásnak, munkának. Tehát a jelenlétük előbb vagy utóbb az állat életére jelentős hatással lesz.

a padlóról történõ etetést, illetve a takarmány kiszóródását. A trágyaeltávolítást rendszeresen legalább naponta egyszer el kell végezni és száraz pihenõhelyet kell biztosítani a kutricákban.

Az istálló felszerelési tárgyaira tapadt peték miatt kerülni kell azok keverését az épületek között. A gondozók lehetõleg csak egy istállót lássanak el, ha át kell menni másik épületbe, akkor váltsanak lábbelit! Mi várható akkor, hogy a férgek befolyásolják? a fentiek alapján igyekszünk eljárni? Rendszeres kezelése esetén a vemhes kocák minden évben legalább kétszer féregtelenítve lesznek. Ha kocaszállások higiéniai állapota megfelelõ, akkor rövid idõ múlva a tenyészállományban elvétve találunk peteürítõ kocát.

Ehhez az is kell, hogy a beállítandó kocasüldõk kezelésérõl se feledkezzünk meg. A hízlaldában a technológia ismerete alapján meghatározott kezeléseket olyan idõközönként kell elvégezni, hogy ivarérett peteürítõ féreg ne tudjon kialakulni. Ezzel elérjük azt, hogy nem növekszik a petemennyiség a hízlaldában. A higiéniai állapot javításával egyre kevesebb fertõzõ anyaggal érintkeznek majd  a hízók és ezáltal a fertõzöttség aránya csökkeni hogy a férgek befolyásolják?.

Azt nem szabad hinni, hogy a rendszeres védekezés megkezdése után egyik napról a másikra meg fog szûnni a vágóhídi májkobzás és a fajlagos mutatók a legjobb értékre ugranak. Több évi rendszeres munkával viszont olyan alacsonyra szoríthatjuk a fertõzöttséget, ami a termelést eredményessé teszi.

Elbutulás ellen féregterápia

Ha egy telepre az orsó- és ostorférgességet behurcoltuk, onnan gyakorlatilag nem írtható ki. Ezért új telepre csak petéken nem ürítõ állatokat telepítsünk be! A védekezés eredményességét rendszeresen — legalább évenként egyszer — ellenõrízzük arra megfelelõ laboratóriumban elvégzett bélsárvizsgálatokkal.

Tankcsapda Live - Jönnek a férgek & Itt vannak a tankok @ Sziget 2012

Az egymás utáni vizsgálatok eredménye alapján eldönthetjük, hogy jól terveztük-e meg a védekezést, vagy valahol változtatni kell-e az eddigi védekezõ technológiánkon. A hazai teleptípusok és technológiák — nem csekély egyszerûsítéssel — csoportokba sorolhatók. A csoportokban kialakuló helyzet mind az állatok fertõzõdésének, mind a védekezés módjának tekintetében körülhatárolható.

Hogy a férgek befolyásolják?

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok

kétséges azonban, hogy a nagy vonalakban felvázolt, lovasi andras féreg lehetõségeink között legjobbnak ismert védekezési módozatoknak az adott telep körülményeihez adaptált változatát az adottságokat és a lehetõségeket ismerõ helyi szakembereknek kell kialakítaniuk.

Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a sertés orsóférgének lárvája bekerülve a szervezetbe más emlõsökben így az emberben is megteszi sajátos vándorútját, érintve a májat és a tüdõt roncsolva azok szövetétde a bélbe jutott lárvák csak extrém esetben fiatal vagy immunhiányos egyedek válnak ivarérett férgekké zoonózisveszély!

Tehát a férgesség elleni összetett védekezés a telepen dolgozók egészségének megóvását is szolgálja!