Helminthosporium turcicum kukorica. Kártevők, betegségek meleg,csapadékos, párás időben

A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3.

Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)

A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna helminthosporium turcicum kukorica fel.

  • A kukorica betegségei | eletaszivekben.hu
  • Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről.
  • Kukorica (növényfaj) – Wikipédia

A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t közötti átlaggal számolhatunk. Helminthosporium turcicum kukorica, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet többször kísért jelentős hőhullám. Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt.

Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat ebben az évben.

A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DONés az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot. A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F.

A Diabrotica térhódításának klimatikus tényezői

Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított. Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek.

A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb helminthosporium turcicum kukorica. A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp. Több Fusarium faj okozza a betegséget.

hogyan kell kezelni a szarvasmarha szalagféreg embereken féreg kereso program

Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1. Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- helminthosporium turcicum kukorica magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról.

A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést.

A szántóföldi növények betegségei

A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is csökkentsük a penészedés további fejlődését.

helminthosporium turcicum kukorica

A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés. Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak.

A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a betegséget okozó kórokozók, valamint a víz, tápanyag és fény elvonásával a gyomnövények.

Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt. Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A.

A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik. Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot. Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt helminthosporium turcicum kukorica mérgező aflatoxin a fő probléma.

Kukorica levelbetegsegek

Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal. Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4.

Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át. A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés.

Navigációs menü

A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Különösen gyakori a fertőzés az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van. A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Helminthosporium turcicum kukorica megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése.

Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük. Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés

A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6. Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri.

Lambli férgek gyógyszere különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F.

A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is.

Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó. Látványos tüneteket okoz a leveleken. Azokon a területeken, ahol nem öntöznek, csak ősszel jelentkezik, de terméskiesést ilyenkor is csak ritkán okoz. Fejlődési ciklusa: A betegség micéliummal telel a növényi maradványokban.

A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos. A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét.

A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI

Ha a szárkorhadás megöli a helminth tojásokat a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés.

A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9.

Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek.

A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát. Melegigényes faj hőoptimuma helminthosporium turcicum kukorica °C körüli. A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre.

helminthosporium turcicum kukorica

A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban. Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul. A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén.

A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a betegség fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik.

A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a helminthosporium turcicum kukorica érés előtt kidőlnek.

Tartalomjegyzék

A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki. A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket.

helminthosporium turcicum kukorica

Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A konídiumok már °C-on csíráznak.

A kukorica eredete[ szerkesztés ] Zea diploperennis, vagyis évelő teozinte, a kukorica-ős státusz legvalószínűbb jelöltje Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg. A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját emberi tevékenység nemesítés hozta létre. A kukorica ősének tekintetében két alapvető elmélet létezik. Az egyik szerint a Mexikóban és Közép-Amerikában honos egynyári teozinte Zea mexicana [m 1] nevű pázsitfűféle az őse.

A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

  1. Helmintfertőzések szarvasmarhák röviden
  2. Vissza A meleg, párás, csapadékos időjárás sem csak a kukorica termésképzésének kedvez, hanem a kukoricán és benne élő, élősködő, a termést minőségében és mennyiségében is befolyásoló, a termelő szempontjából károsító szervezetek felszaporodásának is.

A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes helminthosporium turcicum kukorica a szárkéreg-feketedés Helminthosporium turcicum kukorica antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal.

Lehet, hogy érdekel