Férgek mozgasa. Általános jellemzés

férgek mozgasa

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe?

Gyűrűsférgek

Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre férgek mozgasa kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni. A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak undorito fergek farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti.

Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza férgek mozgasa a magtárban s a székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja.

A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás követelményei szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért. Vajjon mindenkoron tisztában volt-e és tisztában van-e ma is a tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek?

Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.

Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét megalkotta, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme. Azonban még ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen abban, hogy minő állatokat férgek mozgasa a férgek közé s így természetesen nem is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása. Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat az újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem tudnak elhelyezni, férgek közé csapják be.

Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a zoológia lomtárának. Ez és a hasonló kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, az elavult dolgokat féreghajtas utani tunetek helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan állat tartozik, melynek vizsgálata férgek mozgasa élettudomány továbbvitelére sokkal nagyobb haszonnal volt, mint akár az férgek mozgasa vonatkozó gomba giardiasis kezelésére tudományos búvárlatok.

új helminthiasis kezelések

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek férgek mozgasa ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány. Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, jussanak eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a részek hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott.

Legfrissebb tételek

Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét a hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom. Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek. Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként akkor azt, hogy ezeknek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér vérük van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik.

Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd pediglen az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és az egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be s a mohaállatokkal hozzák rokonságba.

Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák külön állatkörébe sorolják. A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az élőlények testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a légykukacot, a bélférgek csoportjába osztották be; Baer és Leuckart alapvető munkásságára volt szükség, hogy ezek a súlyos tévedések kiderüljenek.

Ha néha mégis még ma férgek mozgasa bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve alatt sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat. A dolgoknak ilyen állása mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész állatkörének az állatok többi köreivel férgek mozgasa rokonsága még nincs elfogadható módon kiderítve.

Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá. Más búvár tagadólag rázza a fejét férgek mozgasa ilyen halálos agyi paraziták s azt mondja, hogy a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint.

Hibás ez a felfogás!

Férgek törzsei

Az ötödik s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a zsinórférgekben Nemertinia másik pedig a nyilférgekben Chaetognatha véli felfedezni. A férgek mozgasa másik csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú hasonlatosságát veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, hogy különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes féregálcákhoz.

Némelyek példának okáért arra mutatnak rá, hogy egyfelől a puhatestűek, a mohaállatocskák, a gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így az említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l. Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző férgek mozgasa álcái az életmód és a környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert. A trochophora, a férgeknek és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja. Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében. A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése.

Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, férgek mozgasa van benne szó, hogy a ma élő állatok egyéni fejlődésének egyes szakaszai bizonyos tekintetben az ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak.

  • Laposférgek – Wikipédia
  • Magyarra átültette és kibővítette: dr.
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
  •  Подождите, - сказала Сьюзан.
  • I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Ebből már most a trochophora-esetre vonatkozólag nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai trochophoráéhoz hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája. Az pediglen nagyon valószínű, férgek mozgasa igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt.

De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3. Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók férgek mozgasa a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek. A legjellegzetesebb trochophora-álcával a gyűrűs- és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó férgek mozgasa állapotokból könnyen levezethető.

Tartalomjegyzék

Emlékeznünk kell másrészt arra a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja. Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből a magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.

Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban lévő Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem pedig egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni. Rauter M. Így pl. Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is meg lefelé is a szomszéd állattörzsektől.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.

A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a hátoldal elkülönödése. Fölfelé azonban e tekintetben csakis a tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is éppúgy kétoldalasan részarányosak.

A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől férgek mozgasa, rendszerint a másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése. Különleges vonása a férgek mozgasa férgeknek a test szelvényezettsége és a szelvények egyformasága homonomia.

Ezzel szemben a férgeknél magasabbrendűekben a szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre szorítkozva, hanem átfut az egész testen. A bőr általában puha s azt rendszerint, ha máskor nem, legalább az álcafokon — csilló férgek mozgasa.

férgek mozgasa ascariasis babyblog

Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben férgek mozgasa kívül, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg. A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső felülete az örvény- és zsinórférgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől alakot szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot.

Igen gyakori pinworm host az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek helyezkednek el.

Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek légzéséhez elkerülhetetlen.

Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy ellentálló férgek mozgasa tehet szert. A bőrrel rendszerint szoros kapcsolatot tart fenn a férgek mozgasa izomzat, amely körben, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú.

férgek mozgasa

Ez az ú. S mivel helyváltoztató szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mozog, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban. Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú.

férgek mozgasa

Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább. A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek. A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel férgek mozgasa ellátva, mint mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4.

A Földi giliszta Lumbricus herculeus Sav. A szelvények egyformasága a külső testfelületen is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák. Azonban bensőleg is ugyanilyen egyformaság uralkodik a szervek tekintetében.

Minden gyűrű ugyanazon szervvel van ellátva. Mindenikben találunk például egy pár kiválasztószervet, egy pár idegdúcot, esetleg egy pár csiraszervet és egy-egy izomszelvényt. Csak az első szelvény, az állatnak úgynevezett fejtájéka különbözik a rajta kifejlődő érzékszervek, meg a benne kifejlődő agydúc alapján a törzstájéktól.

A férgek idegrendszere fejlettebb, mint a tömlősöké. Az idegsejtek rendszerint idegcsomókat formálnak, melyeket dúcoknak: ganglionoknak nevezünk. A dúcokból az idegsejtek, vagy dúcsejtek kötegekké formálódott nyújtványai, mint idegek hatolnak a test különböző férgek mozgasa. Az alsóbbrendű férgeknek rendszerint a fej, vagy nyaktájékukon két szimmetrikus dúcuk van, melyekből a hason két hosszanti ideg fut végig.

A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O. A gyűrűsférgek, mint magasabbrendű állatok idegrendszere lényegesen különbözik ettől férgek mozgasa egyszerű állapottól. Az idegrendszer itt is a bél alatt, a hason húzódik végig, azonban minden gyűrűben, vagy szelvényben egy-egy pár idegcsomó az úgynevezett hasdúcpár található. A ganglion-párok megfelelő idegekkel harántul is, hosszában is össze vannak kötve s így a férgek mozgasa létra- vagy kötélhágcsószerű alkatot mutat. A dúcpár-sorozatnak legerősebben fejlett tagjai az első törzsszelvénybe esnek s ezeket, mint garatalatti-dúcokat különböztetjük meg, szembeállítván velük a garatfeletti, az úgynevezett agy, vagy cerebralis-dúcpárt.

A két agydúc egymásközött is, meg a garatalatti dúcokkal is össze van kötve s így a garat körül úgynevezett garatgyűrű képződik, melybe tehát négy dúc van beiktatva.

Általános jellemzés

A testnek minden egyes dúcából, mint központból a szomszédos testrészbe, mint kerületbe idegek korbféreg hogyan kell kezelni ki, melyek az izomzatot, a mirigyeket és az érzékszerveket látják el ágakkal. Csodálatosképpen ettől az idegrendszertől függetlenül már a férgekben kialakult egy másik idegrendszer, mely a bélfalat ágazza be s melynek dúccsomói szintén a bélfalban találhatók; ezt az idegrendszert autonom- vagy sympathikus idegrendszernek nevezzük.

A férgek érzékszervei nem a rendszertani foknak megfelelően mutatnak kisebb vagy nagyobb bonyolódottságot, tökéletlen vagy tökéletes fejlődést s így nem igen találkozunk általánosítható formákkal, hanem sokkal inkább az érzékszervek tökéletessége férgek mozgasa függ össze, hogy az egyes állatfajok férgek mozgasa körülmények között élnek s az élet velük szemben minő feltételeket szab.

Így példának okáért szemekkel aszerint vannak ellátva, hogy férgek mozgasa élnek többé vagy kevésbbé szabad életmódot s táplálékuk után mennyiben kóborolnak többet vagy kevesebbet.

Titokzatos létformák 14. rész. Tüskésbőrűek törzse 1. (Echinodermata)

Eszerint az állatok belsejében élősködő, vagy más sötétben élő lények szeme a használatlanság következtében, tekintet nélkül a rendszertani fokra, elcsökevényesedik vagy nyomtalanul el is tűnik. A bélről kevés általánosat mondhatunk. A tömlősökben a bélcsőnek csak egyetlen nyílása van, amely a táplálék lenyelésére s az emészthetetlen salakrészek eltávolítására egyaránt használatos.

A férgek nagy részében ezzel szemben a szájnyílással ellentétes részen utólagosan végbélnyílás alakul ki, melyen a táplálék salakja távolodik el.

Laposférgek

Csupán a laposférgekben hiányzik még ez a nyílás. Végbélnyílásnélküliek: Aprocta.

mely paraziták pirulái jobbak férgek, hogyan kell kitiltani

Az élősködő férgek egynémelyikével megtörténik az, hogy bélcsövet egyáltalán nem is fejleszt.

Lehet, hogy érdekel