Az emberi körgyűrű jelentősége a természetben
Arisztotelész, Spinoza, Kant, Hegel, Marx egyaránt használta ezt a fogalmat, de más-más jelentéstartalommal. Az egyes filozófusok eltérő fogalomhasználata alapján az emberi természet alatt nem ugyanarra a dologra gondolunk. A jelzett fogalom használata számos kérdést vet fel.
Csak bizonyos velünk született hajlamokat foglal magába, és semmi mást, vagy velünk született és szerzett hajlamokat egyaránt? A jelzett fogalom jelentése ráadásul egyazon filozófián belül is eltolódhat vagy terjedelmében változhat.
Körgyűrű – úton
Az első lehetőség szerint az emberi természet alapvetően rossz, természetünk ellenére vagyunk jók. A második lehetőség szerint az emberi természet eredetileg jó, természetünkkel összhangban vagyunk jók. A harmadik lehetőség szerint az emberi természet erkölcsileg közömbös, amely jóvá és rosszá is válhat.
A negyedik lehetőség szerint az emberi természetben jó hajlamok éppúgy vannak, mint rosszak, gátló és ösztönző tényezők hatására vagyunk jók vagy rosszak. A logikai lehetőségek tárháza azt jelzi, hogy az erkölcs tisztán racionális magyarázata számbeli kisebbségben van.
Vízben élő paraziták férgek például csak a szókratészi tan nevezhető ésszerűnek, hiszen e tan szerint akik ismerik a jót, azok jóvá is válnak. A második, a harmadik és a negyedik megoldás ugyanakkor tartalmazza az erkölcs megjavításának racionális lehetőségét.
További probléma az emberi természet fogalmával az, hogy a fogalom maga elsődlegesen ontológiai természetű, hiszen az a tény, hogy az etikát az emberi természethez kapcsolja, ezzel előfeltételezi ennek a természetnek az ismeretét.
Tetézi még a problémát az a az emberi körgyűrű jelentősége a természetben kérdés is, hogy mindebbe hogyan illeszthető be a társadalom?
Összegezve megállapítható, hogy az emberi természet fogalma igen enigmatikus, nehezen meghatározható, többértelmű fogalom. Egy olyan hasonlat, amely több eltérő jellegű elméleti állítás helyett állhat.
A 10 legveszélyesebb vegyi anyag, amivel sosem akarsz találkozni
Teljes szöveg: Heller Ágnes: Általános etika.
